1%

Az igehirdetés "letölthető":http://vasev.lutheran.hu/objects/igehirdetes20060414.wav, és meghallgatható. (5.5 MB)

A Szenvedő Szolga Szabadítása

**Bevezetés**: Hol van a világ közepe? Vajon erre a kérdésre ki mit válaszolna? A jelenlegi Magyarország földrajzi közepét Pusztavacsnál állapították meg a szakemberek. Hatalmas építmény és egy többszörösen biztosított jeladó doboz szolgál arra, hogy innen végezhessék el a szükséges méréseket. Meg lehet állapítani Európa geodéziai közepét. Az Ungvár melletti Raho városának határában emlékoszlop jelzi ezt. A zsidó írástudók, a Biblia kutatói kiszámolták a Tóra középső betűjét. (3Móz 11, 42) Lehetne még sorolni a különleges pozíciókat.

Vajon számunkra mi a világ közepe? Kiosztottam egy képet: Egy kőszikla a jeruzsálemi Szent Sír templom bejárata mellett, az Ádám kápolnában. Ádám neve a négy égtáj görög nevének kezdőbetűinek összeolvasásából adódik. Itt futnak össze az égtájak, itt emelkedik fel az új ember (Pál szavaival élve: az "új Ádám") Jézus Krisztusban. Igazi embersége a golgotai kereszten mutatkozik meg számunkra. Ő a világ közepe, oda fut és onnan indul ki minden. Ez az origó. Tőle mérjük a távolságot - a távolságot Jézus Krisztustól.

Ezért mai ünnepünk is Őrá tekint, a világ közepére, és szeretnénk minél közelebb kerülni, hogy ne a távolságot, hanem a közelséget mérhessük Jézus Krisztustól. Nagypéntek ezért olyan fontos a számunkra!

**1. A Szolga dicsősége**

A szolga státusza megalázó, aki ki van szolgáltatva urak kényének-kedvének. Egész életében mások parancsait teljesíti, aki sohasem teljesítheti ki az életét. Nem akarunk ilyen szolgák lenni!

Ézsaiás próféta viszont könyvének 53. fejezetében új tartalmat ad a szolga kifejezésnek! Az ÚR Szolgája olyan különleges személy, aki megtisztelő, magasztos hivatása van, hiszen Isten szolgálatában áll! Ezt a feladatot csakis egy személy, az ÚR Szolgája végezheti el. Szolga-volta pedig abban áll, hogy nem maga végzi küldetését, hanem az Atya rendelése alapján cselekszik. Nem megaláztatás tehát ebben a szolgálatban állni, hanem kitüntetés, hiszen Isten tervének végrehajtásáról szól.

Így tekinthetünk Jézusra, aki felemeltetett a kereszre; aki olyan szolga volt, akire nem lefelé kell nézni, hanem fölfelé; aki előtt leborultak tanítványok, bűnösök, megtért gazdagok, vámszedők; aki előtt fejet hajtottak még az írástudók is. Ő volt az, akinek a lábainál a római százados is kimondta: "Bizony, ez Isten Fia volt!"

**2. A szenvedés értelme**

Jézus személyében új értelmet nyer a szenvedés. Szükségünk is van erre, hiszen mindnyájan átéltük már a szenvedés számtalan nyomorúságát. Nemcsak a sajátunkat, hanem sok esetben rokonok, ismerősök, barátok szenvedését is.

A Ben Hur című film nem csupán a hírhedtté vált kocsiverseny-jelenet miatt érdemli meg, hogy újra meg újra megnézzük, hanem inkább azért, mert a főhős által átélt testi és lelki tusakodás a mi életünk számtalan nyomorúságára is rákérdez. Ben Hur hosszú távollét után tér haza, s megtudja, hogy időközben édesanyja és nővére súlyos beteg lett, és a leprások völgyében tengeti életét. A főhős iszonyodva nézi a betegek szörnyű állapotát, majd erőt vesz rajta a rokonok iránt érzett szeretet, és odaszaladva megöleli édesanyját.

Amikor Ézsaiás próféta azt mondja, hogy a Szolga eltakarja az arcát, és mindazok, akik reá tekintenek, elfordítják a fejüket: erről a helyzetről beszél: amikor az ember megretten, és iszonyodik a nyomorúság látványától! De ez a Szolga azért jött a földre, hogy szeretetét mutassa meg a világnak. Nincs többé undor és iszonyat, hanem csak szeretet van és hűség. Ez az értelme a Szolga szenvedésének!

A fertőző betegség sok kellemetlenséget okoz egy közösségben. Szinte észrevétlenül leszünk áldozatai a járványnak. Felkiáltunk: *"Elkaptam másoktól! Mások miatt szenvedek!"*

Modern példákat mondhatunk arra, hogy kik vállaltak áldozatot azért, hogy mások szenvedéseiben osztozva mások érdekében viseljék a betegséget: *A. Schweitzer, Teréz anya, Marie Curie*, és még sokan mások. Mások javára vállalni kockázatot, szenvedést.

Jézus így szenvedett értünk! Mi fertőztük meg őt: miattunk lett beteg. A mi betegségeinket viselte azért, hogy rajtunk segítsen, hogy helyettünk viselje a szenvedést. Ez az, ami bennünk a szabadulás reménységét ébreszti fel!

**3. A szabadítás reménysége**

Ézsaiás prófétai szolgálata idején a választott nép sokat szenvedett a szomszédos nagyhatalmak támadásaitól: Asszíria, Babilónia, Egyiptom, majd később a Macedón Birodalom és Róma, stb. Amikor ezeket a csapásokat viselték, sorsukat bűneik nagyságával szinkronban látták. Tudták, hogy mindaz, ami éri őket, Isten figyelmeztetése, csapása rajtuk. Ezért a szabadulás számukra az volt, hogy várták a Messiást, akiben bűneikre is bocsánatot kapnak.

*Jézus szabadítása többet jelent!* A testvérek szeme elé szeretném idézni Grünewald isenheimi oltárképét, amely az egész szenvedéstörténetet egy kompozícióban ábrázolja. A középső oltárképen látjuk a keresztet és kétoldalt két alakot: az egyik oldalon a magdalai Máriát, aki előtt ott van az alabástrom tégely, amelyben illatos kenetet hozott Jézusnak, hogy ezzel fejezze ki bűnbánatát, a túloldalon látszik Keresztelő János alakja, mellette áll egy bárány a győzelmi zászlóval, s a bárány szívéből vér csorog egy kehelybe. Az oltárkép mondanivalóját Keresztelő János szavaival értjük meg: *"Íme az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét!"* A túloldalon pedig ott áll a reménykedő asszony, aki bűneire bocsánatot kér. Tudja, hogy a szabadulást egyedül Jézustól várhatja! Így teljesül be a prófécia, így válik teljessé az ígéret: Keresztelő János próféciája, előre mutatása megvalósul -> a magadalai Mária reménységében -> Jézus Krisztus vérének kiontása által.

Befejezés: Ma, amikor Jézus Krisztus halálára gondolunk, és részesülünk testének és vérének vacsorájából, akkor a mi számunkra is valósággá válhat az a szabadulás, ami eddig csak reménység volt, de most már valósággá vált Jézus áldozatában. Ézsaiás mondja: *"Az ÚR akarata volt ez."* Nem mi erőszakoltuk ezt ki! Nem az emberek szenvedése kiáltott fel az ÚRhoz! Éppen fordítva: az ÚR szánta meg ezt a népet. Ezért adunk hálát! Azért az ajándékért, amit nekünk Jézusban adott. Ő életünk középpontja. Ő az a kő, amely jelzi a világ közepét. Itt futnak össze a szálak. Innen mérjük a távolságot és a közelséget. Legyünk minél közelebb az Úrhoz, aki a mi Szenvedő Szolgánk és Szabadítónk! Ámen

*Urunk, Istenünk! Hálát adunk Neked, hogy Szolgádat elküldted ebbe a világba, hogy általa szabadulásunk legyen! Add, hogy amikor szenvedéseire tekintünk, ne csupán szánalmat érezzünk, hanem döbbenjünk rá arra, hogy mindez miattunk, a mi betegségeink miatt történt! Kérünk, szabadíts meg bennünket bűneink terhétől! Add, hogy letehessük mindezt a Te Szolgád lábai elé, hogy Ő elviselje helyettünk és értünk minden bűnünk és mulasztásunk következményét! Áldd meg ünnepünket! Add, hogy felszabaduljunk a szomorúságból és életünk féltésétől! Szabadítsd fel életünket egymás szolgálatára és a Te neved dicséretére! Ámen*

Elhangzott az alsósági evangélikus templomban: 2006. április 14-én
Ézs 53, 1-12 alapján; oltári ige: Jn 19, 16-30
Énekek: 207, 4, 200, 306, 11