1%

Az igehirdetés "letölthető":http://vasev.lutheran.hu/objects/igehirdetes20060409.wav, és meghallgatható. (4.1 MB)

Az Úr szolgájának alázata

**Bevezetés**: Gyakorlati teológiai előadások egyikén kaptuk ezt a jó tanácsot: *"A jó igehirdetés sosem arra figyelmeztet, hogy nekünk mit kell tennünk, hanem arról tanúskodik, hogy Isten mit tett értünk."* Amikor a mai napon különösen is az egyházi szolgálat fontosságára figyelünk, nem kerülheti el figyelmünket a sok-sok gondja közepette is fegyelmezett és józan Úr, aki Jeruzsálem fölötti szomorúságában, a reá váró kínok miatti rettegésében, halálfélelmében is figyel tanítványaira, és vezeti, tanácsolja, irányítja őket.

**1. Jézus feladatot bíz ránk**

A tanítványokra nagyon egyszerű feladatot bízott: *menjenek el, keressenek meg egy szamarat, oldozzák el, hozzák el*. Később megterítteti velük az utolsó vacsora asztalát, majd azt kéri, virrasszanak mellette. Nem bonyolult feladatok. Elvégezhetőek - de látjuk, néha még ebben is kudarcot vallanak.

Mi sem kapunk különleges feladatokat. Talán nem egyebet, mint azt, hogy az utcánkban élő evangélikusokat hívogassuk a gyülekezet alkalmaira, begyűjtsük a hívek adományait, segédkezzünk programok szervezésében, részt vegyünk a gyülekezet fontos döntéseinek meghozatalában, vagy éppen kapát, gereblyét vegyünk a kezünkbe. Előfordul, hogy mi is elbukunk.

Jézus viszont megbízik bennünk, és újra meg újra megbíz minket - mint ahogy Péterről sem mondott le. Egy kérdése van: szeretsz-e engem? Ez a kulcsa az egyházi szolgálatnak.

**2. A tanítvány hitből cselekszik**

A tanítvány indul, megy, és végzi a feladatát. Szamarat keres, oldoz és vezet, megteríti az asztalt, és megy Jézussal a Gecsemáné-kertbe. Talán többet is akar tenni: meg akarja akadályozni a Mestert, hogy a halálba rohanjon, levágja a főpap szolgájának fülét, hogy megvédje Urát, hallgatódzik a kihallgatás helyén. De vajon kell-e ezt tenni? Semmi többet, mint amit Jézus reánk bíz!

Egy a fontos: hitből tegyük! Úgy, mint a szolgák Kánában, amikor vizet kellett önteni a korsókba, és vinni a násznagynak. Elmenni, dolgunk végezetlenül - mint a kapernaumi százados - bízva abban, hogy Jézus szavára valóban meggyógyul a szolga.

Sokszor nem elegendő a szakértelem, a józan ész. Szükség van Jézusra hagyatkozó hitre, hogy bízzunk gyülekezetünk jövőjében, terveinek megvalósulásában. Azért imádkozzunk, hogy gyülekezet vezetői és e közösség tagjai mind tudjanak bízni az Egyház Urában!

**3. A cél: Jézus szolgálatában részt venni**

Nagy rang a presbiteri tisztség! Nem azért, mert emberek néznek fel ránk! Nem azért, mert együtt vonulhatunk be az istentiszteletre a gyülekezet szeme láttára. Nem azért, mert elmehetünk az ülésekre. A rangot maga Jézus adja, mivel az Ő szolgálatába álltunk!

A rang viszont kötelezettséget is jelent. Isten iránti hálával tapasztalom, hogy valóban ez az érzés fogja el régi és új presbitereinket. Áldás legyen szolgálatukon!

**Befejezés**: Nem mi cselekszünk. Isten cselekszik velünk. Hiszem, hogy az új tisztségviselők - függetlenül attól, hogy maguk is szívesen vállalták a szolgálat lehetőségét -, Istentől kapták az indíttatást új tisztségükre. Az ő áldását kérjük, amikor beiktatjuk őket. Az eskü szövegét is leginkább könyörgő imádságnak tekinthetjük: _Isten segítse őket_! Ámen

*Urunk, Istenünk, hálát adunk Neked azért, hogy elérkezett ez a nap is, amikor a Te szolgálatodba iktathatjuk be azokat a testvéreinket, akik vállalták azt, hogy gyülekezetünk vezetőségében feladatot végznek. Kérünk, őrizd meg őket lelkesedésükben, Hozzád való hűségükben, hitükben! Erősítsd meg őket abban az elkötelezettségben, hogy nem csupán az ő szolgálatukra van szükség, hanem arra, hogy Te használd fel őket eszközeidül! Add, hogy ezzel az alázattal induljunk el az új úton, és áldásod kísérje minden munkánkat! Ámen*

Elhangzott Alsóságon és Kisköcskön - 2006. április 9-én
Mt 21, 1-9 alapján; oltári ige: Fil 2, 5-11
Énekek: 78, 4, 209, 12