1%

Szilárd alapra építés

Gyermekkorom kedves bibliai történetei közé tartozott a most felolvasott ige. Még éneket is tanultunk hozzá, amit elmutogatni is lehetett. Szemléletes, könnyen megtanulható tanítás ez az Istenbe vetett hit erejérõl. Szívesen hallgatjuk mindnyájan. A textus mai aktualitása viszont szinté rémítõ! A híradók minden TV-csatornán tele vannak a délkelet-ázsiai szökõár pusztításának hírével. Napról-napra ezrekkel nõ az azonosított holttestek száma. Ma már 150 ezer áldozatról beszélnek. Vajon gyermekded kis történet az, ami felvillantja elõttünk a ránk zúduló áradat képét? Vajon ilyen egyszerû-e a kép, mint ahogy a példázat megrajzolja? A homokra épített ház összeomlik, a sziklára épített ház megmarad. ...
A bemutatott képek látványa szívbe markoló! Rettenet vesz erõt az emberen, és felteszi a kérdést: Vajon mi lenne, ha mindez velünk történt volna meg? Teljesen jogos az ijedségünk!
Vajon miért rémülünk meg annyira? Talán ingó és ingatlan vagyonkánkat féltjük? Talán életünkért aggódunk? Vagy esetleg szeretteink biztonsága jár a fejünkben? ... Bizonyára mindezek a kérdések kavarognak bennünk. A probléma gyökere azonban sokkal mélyebbre nyúlik. Azért félünk, mert Isten ítélete, figyelmeztetõ cselekedete felveti bennünk a kérdést: Mennyire van bebiztosítva az életünk? S ez a gondolat különösen Újév napján - egy új naptári év kezdetén - foglalkoztat bennünket.
Egész életünk szüntelen harc a fennmaradásért, az élet megtartásáért - akár saját magunkra, akár másokra gondolunk. Ismerjük eszközeink egyre bõvülõ tárházát, és egyre inkább úgy érezzük: kezünkben van a sorsunk. A tapasztalat mégis azt mutatja, hogy minél inkább biztonságban érezzük magunkat, annál váratlanabb módon tör ránk Isten figyelmeztetõ ítélete.

Megrendül minden, amit biztosnak hiszünk

S ez nem 20. századi újdonság! A biztosnak hitt Éden-kertbõl kiûzetett az elsõ emberpár. Abbamaradt a bábeli torony építése. A salamoni templomot lerombolták. Felrobbant a Challenger ûrrepülõgép, összeomlott a World Trade Center ikertornya. Még sorolhatnám az emberi tudomány és technika leomló bálványait. Döbbenetes élmény mindnyájunk számára, hogy mindaz, amit sziklára épített háznak hittünk, kártyavárként csuklik össze Isten ítélõ keze alatt.
S ez egészen addig talán hidegen is hagy minket, amíg közvetlen közelbõl nem érint meg bennünket a csapás. A napokban kaptam egy e-mailt, amelyben kb. ez a szöveg állt: *"Halljuk a híreket a több, mint 100 ezer ember pusztulásáról. Engem most értesítettek, hogy indiai lelkész barátom felesége Sri Lankán vesztette életét. Akkor válik a tragédia igazán fájdalmassá, ha az áldozatok nevet kapnak."*
A világ nagy földrengései azonban nem ezek! Földrengés és szökõár az is, amikor fejünk felett összecsapnak a hullámok, és kicsúszik a talaj a lábunk alól. Ilyenkor szeretnénk megkapaszkodni!

Szilárd alapra van szükségünk

Aki ismeri a nemesdömölki artikuláris templom történetét, bizonyára arra is emlékszik, hogy a történetírók feljegyezték a templomépítõk hitérõl tanúskodó eseményeket is, mint pl. azt, hogy amikor a templomot tervezték, tornyot még nem építhettek hozzá. Mégis az alapokat akkor már elkészítették, és késõbb, amikor már a tiltó rendeletet feloldották, fel tudták rá húzni a tornyot. Az alap ott volt, de csak késõbb építettek rá. Száz évvel a templomépítés után derült ki az, hogy súlyos statikai problémák vannak az épülettel. Nem lehetett mást tenni: lebontották az egészet. Az alapot meghagyták: Jó erõs ez az alap! Erre lehet építeni! - mondták, s a templom ma is áll ...
Valóban szilárd alapra van szükségünk! A kérdés csak az, hogy miként tudunk életünknek ilyen alapot biztosítani. Jól emlékszem arra, amikor bátyámék építkeztek: hosszú hónapokon át készült az alap - a falakat egy szombati napon felhúzta a kõmûves! Ilyenek az arányok az építkezésben - a lelki építkezésben is ...

Jézus neve a szilárd alap

Angliai tartózkodásom alatt nagyon furcsának tartottam, hogy személynevekrõl neveztek el egész áruház-láncokat. Én csak az ABC, Centrum, Skála, Füszért, Ofotért, GELKA nevekhez szoktam, az ilyenek idegenül csengtek: Harrods, Marks & Spencers, Sainsbury's, Barclays Bank, Jones Zöldséges Boltja, Mr. White kocsmája, Mrs. Smith Rövidáru Kereskedése. Ma már nem szokatlan a McDonalds, Rossmann; Leier és Társa, Molnár & Molnár, Szalai Szaki, stb.
A név kötelez és jellemez. A névre lehet építeni. Ha valaki ismer egy nevet, tudja, mit várhat el tõle. Tudjuk, mit vásárolhatunk a Spar-ban, és mit érdemes megvenni a Penny-ben.
Isten nevet adott annak a szilárd alapnak, amelyre mi építhetünk: *»Az Isten által vetett szilárd alap ... megáll, amelynek a pecsétje ez: "Ismeri az Úr az övéit, és hagyja el a gonoszt mindenki, aki az Úr nevét vallja!"« (2Tim 2,19)* Tudjuk, kinek a nevérõl van szó! Krisztusba vetett hitünk olyan, mint a nemesdömölki templom tornyának alapja. Már készen áll 2000 év óta. Lehet, hogy egy réteg föld és talán gyom is takarja, de ott van.
Ma, Újév ünnepén arra van lehetõségünk, hogy letakarítsuk ezt a réteg földet, hogy kitûnjön a szilárd alap, amire építhetünk.

Jézus neve napján újra meg újra elhangzik az ismerõsen csengõ név. Ezzel a névvel indulunk, mert tudjuk, ettõl a névtõl mit várhatunk, mit remélhetünk. Bizodalmunkat csak ebbe a névbe vethetjük, s ha ezt tesszük, reménységgel indulhatunk az új esztendõ új feladatai felé. *Ámen*

Elhangzott Alsóságon Mt 7,24-27 alapján
*2005. január 1-jén*