1%

*Jézus Krisztus mondja: "Ne félj, te kicsiny nyáj, mert úgy tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot!" (Lk 12,32)*

Isten ajándékát kapjuk

**Bevezetés**: Különleges nap ez a mai. Régóta készültünk erre az ünnepre. S nemcsak a szülők és keresztszülők, nemcsak a lelkész és a gyülekezet, hanem a keresztelésükre váró gyermekek is. Nagy lehetőség ez mindnyájunknak! Nem adatik meg mindenkinek, hogy a keresztelés előtt megbeszélje gyermekével, mi is fog vele történni a keresztségben. Nem minden gyermeknek adatik meg, hogy tudatosan vállalja azt, hogy Istenhez tartozzon, hogy igent mondjon a hitre, a gyülekezetre, az egyház közösségére.

Meg kell ragadnunk ezt a mai alkalmat, hogy emlékezetessé tegyük mindnyájunk számára! Természetes, hogy az előkészületek során némi aggodalmat, szorongást is éreztünk, hiszen senkinek sincs gyakorlata az ilyen egyházi eseményekben. Talán némi félelem és izgalom is remeg a gyermekek gyomrában - s ez nem is baj. Ez annak a jele, hogy komolyan vesszük, ami most történni fog.

**1. Ne félj!**

... hangzik a felolvasott igében. Tegnap kislányommal mentünk el a tejért. Elindultunk a sufniba, hogy előkeressük a bicikliket, felszereljük a lámpákat, és útnak eredjünk. Mondtam is Kingának, menj hátra, és hozd a biciklidet! Ezt válaszolta: *"Nem merek, mert sötét van."* Indultam tehát én. Ő jött utánam. Megkérdeztem: *"Most már nem félsz a sötétben?" "Dehogy!"* - volt a válasz. *"Miért?"* - kérdeztem. *"Hát azért, mert itt vagy velem!"*

A keresztség éppen erről szól! Nincs miért félni, mert Isten gyermekei vagyunk. Erről tanúskodnak majd a szülők és keresztszülők válaszai azokra a kérdésekre, amelyeket a keresztelés előtt teszek fel nekik. Azzal a hittel kérjük a keresztség szentségét, hogy tudjuk, valljuk: Istenhez tartozunk. Ezt akarjuk az itt álló gyermekek szívébe is belevésni. Ha ezzel a tudattal nőnek fel, nem lesz okuk a félelemre. Azzal a bátorsággal indulhatnak el a számukra talán sokszor oly sötétnek tűnő világba, mint lányom, aki az én jelenlétemben már nem érzett félelmet.

**2. Mi az a kicsiny nyáj?**

Mi vagyunk azok: a család tagjai, kiegészülve a keresztszülőkkel, a lelkésszel, a kántorral és az egyházfival. Kicsiny nyáj vagyunk akkor is, ha arra gondolunk, hogy ebben a templomban egy egész gyülekezet tagjai találkoznak időről-időre. Kicsiny nyáj ez akkor is, ha a világ egész keresztyénségére gondolunk. Nem vagyunk sokan, mert nem igazán népszerű, amit Jézus tanított, s aminek komolyan vételére bennünket is elhívott. Mégsem akarunk más nyájhoz kapcsolódni, mert tudjuk, hogy ennek a kicsiny nyájnak igazi, jó Pásztora van: Jézus Krisztus. Ő az, akinek a hangjára figyelhetünk.

Nagyszerű dolog az, hogy az itt álló gyermekek közül kettő már aktív résztvevője a hittan óráknak. Ők éppen Jézusról, erről a jó Pásztorról tanulnak - Bálint hittan könyvének is ez a címe: *Az Úr az én Pásztorom*. A Pásztornak nincs könnyű dolga! Sokszor kell engedetlen, ide-oda futkosó bárányok után szaladnia. Sokszor kell engedetlenségük miatt megdorgálni, megfenyíteni őket. Egy dolog azonban biztos: szereti őket, és kies legelőkre, csendes vizekhez akarja terelgetni őket.

Ebben segít az egyház, ebben segíthetnek a keresztszülők is! Kérem, vegyék komolyan küldetésüket! Gondoskodjanak - ígéretük szerint - ezeknek a gyermekeknek a hívő keresztyén növekedéséről!

**3. Mindnyájan örülünk az ajándéknak**

Nem tudom, milyen ajándék vár a keresztelés után a gyermekekre. Bizonyára nem jöttek a vendégek üres kézzel. Jó dolog ajándékot kapni! Azt viszont ne felejtsétek el, hogy az igazi ajándékot Jézus Krisztustól kapjátok. Ő az, aki szeretetével, gondoskodásával, békességre intésével mellettetek áll, nehéz helyzetekben a segítségetekre siet.

S ajándékainak legértékesebbje talán még titok előttetek: bűneitekre ad bocsánatot, és az örök élet örömét készíti el nektek. Most még talán értetlenül álltok ezek előtt az ismeretlen fogalmak előtt, de lassan-lassan megértitek, miért van erre szükségetek.

Jézus tudja, milyen nagy szükség van erre az ajándékra. Ezért nem kímélte saját életét sem: meghalt, hogy nekünk életet szerezzem. Szenvedett, hogy nekünk boldog életünk legyen. Engedelmes volt mennyei Atyjának, hogy a mi engedetlenségünkre engesztelést, bocsánatot szerezzen. Ennek az ajándéknak felbecsülhetetlen az értéke!

**Befejezés**: Érezzétek úgy, hogy a mai ünnepen megajándékozott ünnepeltek vagytok mindnyájan! Szülők, keresztszülők és gyermekek egyaránt. Legyetek hálásak ezért! Keressétek a vele való közösséget: imádságban, Biblia-olvasásban, templomlátogatásban, egymás iránti szeretetben, hogy méltó gyermekei legyetek a legnagyobb és leghűségesebb Atyának: magának az Istennek! Ámen

----------------
Elhangzott Németh Milán, Németh Bálint és Németh Zsanett keresztelése alkalmával 2005. október 29-én az alsósági evangélikus templomban