Takács Vivien keresztelése
*"Életemre mondom - így szól az én Uram, az ÚR -, hogy nem kívánom a bűnös ember halálát, hanem azt, hogy a bűnös megtérjen útjáról, és éljen."*
Éljen a gyermek!
Ha valakivel valamilyen nagyszerű dolog történik, megünnepeljük, gratulálunk neki. Ha valaki valamilyen kimagasló teljesítményt ért el, ujjongással fogadjuk, és ezzel a felkiáltással tesszük nyomatékossá érzésünket és elismerésünket: **ÉLJEN!**
Az itt jelenlévő szülőknek megszületett 2. gyermekük: gratulálunk nekik, együtt örülünk örömükkel, ujjongással fogadjuk a jó hírt, és ezzel a felkiáltással tesszük nyomatékossá érzésünket: ÉLJEN!
Azért hangsúlyozom ezt a szót, mert az itt megjelenő gyermek a szülőktől ezt a nevet kapta, és a keresztségben ezt a nevet erősítjük meg: *Vivien: éljen!*
Éljen a gyermek!
Kiáltunk fel legelőször is azért, mert tudjuk, hogy nem természetes dolog az egészség, a hibátlan testi, szellemi, lelki fejlődés. Nagy szorongás van mindig a szülők szívében, amikor gyermeküket először meglátják. Félnek a bajoktól, a komplikációktól. Ezért nagy boldogság, ha egészséges gyermeket tarthatunk a karjainkban. Istennek adunk hálát ezért az ajándékért.
Ugyanakkor a szülők, keresztszülők, nagyszülők - és az egész evangélikus keresztyén gyülekezet - szüntelen imádsága arról szól, hogy ez a gyermek továbbra is egészségben, Isten oltalmában és áldásával növekedjen, nevelkedjen.
*Éljen a gyermek!* - kívánjuk most mindnyájan, hogy sokunknak legyen öröme benne, hogy valóban megtapasztalhassuk Isten elfogyhatatlan ajándékainak gazdagságát.
Éljen a gyermek!
Jól tudjuk, hogy az emberi élet nem csupán biológiai lét, életfunkciók logikus láncolata, hanem ennél sokkal több. Már a születéstől fogva megtapasztalhatjuk gyermekeinken, hogy többet kívánnak ételnél, italnál, tiszta pelenkánál és meleg szobánál. Kívánják az anyai szív melegét, a testvéri ragaszkodás megható gesztusait, a családi harmónia számtalan megnyilvánulását.
Éljen a gyermek! Ne csupán életfunkciói működjenek, hanem valóban legyen benne élet! Legyen olyan, amilyen a neve: *élő, eleven!* Legyen olyan, mint a bátyja, Bálint, akinek a neve erőst, egészségest, életrevalót jelent! Legyenek Isten gondviselő szeretetének látható jelei családja - és mindannyiunk - számára!
Éljen a gyermek!
Ezt kívánjuk ebben a templomban, s ez a kívánságunk túlmutat a földi élet határain. A keresztség arról szól, hogy Isten nem akarja a bűnös ember halálát, hanem hogy megtérjen és éljen. Persze erről a kis gyermekről nem mondhatjuk azt, hogy bűnös. Azt viszont nem tagadhatjuk, hogy számára a világ azt jelenti, ami őt körülveszi, és ezt a világot olyannak ítéli, amilyen hatással van az ő életére, érzéseire és érzékeire. Alapvetően én-központú - mondhatnám: önző. A nevelés, tanítás feladata az, hogy megtanítsuk a közösségi gondolkodásra, az egymás iránti szeretetre, megértésre, türelemre, alázatra.
A keresztség annak az elkötelezésnek a kifejeződése, hogy mi Krisztushoz akarunk tartozni, Őt akarjuk követni. Tudjuk viszont, hogy ebben a világban egészen más tendenciák viszik, sodorják az embereket. Nagy a kísértés bennünk is, hogy félredobjuk Krisztus példáját, és csakis saját magunkra gondoljunk. Van okunk a bűnbánatra. S most - Böjt 1. vasárnapján - különösen is gondolunk erre.
Azt is tudjuk azonban, hogy Jézus böjti útja a keresztre vezetett, amely kísértéseinkből, bűneinkből és annak következményeiből vezet ki bennünket. Jézus áldozata révén van igazi életünk.
**Éljen a gyermek! Nemcsak ezen a földön, hanem az örökkévalóságban is! Ebben bízva kereszteljük most meg Vivient!**
*Ámen*
*Elhangzott 2005. február 13-án, Takács Vivien keresztelésekor Ez 33,11 alapján az alsósági evangélikus templomban*
|