1%

"Ha valakinek közületek száz juha van, és elveszít közülük egyet, vajon nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy-e addig az elveszett után, amíg meg nem találja? És ha megtalálta, felveszi a vállára örömében, hazamegy, összehívja barátait és szomszédait, majd így szól hozzájuk: Örüljetek velem, mert megtaláltam az elveszett juhomat. Mondom nektek, hogy ugyanígy nagyobb öröm lesz a mennyben egyetlen megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igaz miatt, akinek nincs szüksége megtérésre."

Jézus öröme

**Bevezetés:** A keresztelés örömünnep. Szép ruhában, testünket és lelkünket is feldíszítve érkezünk a templomba, várjuk a felemelő pillanatot, amikor 3 csepp víz hull e gyermek fejére, és így Isten gyermeke lesz. Ritka az ilyen ünnep egyházban - sajnos, egyre ritkább -, és gyülekezetünkben ezt mi is érezzük. Ezért különösen nagy az örömünk. Az a reménységünk erősödhet meg, hogy Isten minden emberi számításon túl gondoskodik egyházáról, és mindig ad újabb és újabb lehetőségeket, hogy igéjét hirdessék, és legyenek, akik ezt az igét hallgatják is.

Ma osztozunk sokak örömében, ezért most érdemes végiggondolni, kivel is örvendezhetünk együtt!

Beszéljünk a család öröméről!

A család második gyermeke - a nagymama 3. unokája hosszú útról tért "haza" a mai ünnepre. Öröm, hogy újra együtt lehetnek, szeretetüket oszthatják meg egymással. Külön öröm, hogy most a felnőtt testvérek is együtt lehetnek a családi körben, és a ritka alkalom kapcsán örülhetnek egymásnak.

Ezt az örömöt koronázza meg a templomban átélt közösség (nemcsak egymással, hanem közös Urunkkal.) Öröm, hogy tanúi lehetünk Isten szeretetének, gondoskodásának a keresztségben.

Beszéljünk a pásztor öröméről!

Különleges ez az öröm! Nem a 99-nek örül, hanem az 1-nek. Nem a sok jónak, hanem annak, hogy az egy rossz, engedetlen megvan. Tanárok kísértése, hogy szeretnének megszabadulni a nehezen kezelhető gyermekektől: jó lenne, ha más osztályba, más iskolába járnának - külön felüdülés, ha hiányzik. Neki nem hiányzik!

A pásztor nem örül! Az 1 is az övé! Neki hiányzik, ha hiányzik! Nem tud nyugodtan aludni, amíg biztonságban nem tudja.

A keresztelés során ennek a pásztornak az oltalmába helyezzük ezt a gyermeket. Jó tudni, hogy Isten mindig figyel rá, és nem hagyja, hogy elvesszen!

Beszéljünk Jézus öröméről!

Jézus bűnösökről szól a példázatban: arról, hogy nagy az öröm az egy megtérésén! S ha most erre a kicsiny gyermekre gondolunk, sehogy sem tudjuk beilleszteni Jézus gondolatmenetébe az ő személyét. Persze rosz-szalkodik ő is, de hát bűnös ő egyáltalán?

Jézus nem arról szól, hogy a pásztor valahonnan előkerít egy idegen fekete bárányt. A nyájból valót találja meg!

Ez tehát figyelmeztetés a szülőknek, keresztszülőknek: nem nagyon van biztosítékunk arra, hogy a keresztség által ez a gyermek egyből hívővé válik! Sőt! A kísértések továbbra is ott lesznek mellette! El is fog tévedni!

Jézus viszont arról beszél, hogy vissza lehet térni a keresztséghez! Luther szavaival ezt jelenti a megtérés - a keresztyén ember naponkénti megtérése!

**Befejezés:** Kívánom, hogy legyetek e gyermek jó navigátorai, akik mutatják az utat. Lehet, hogy a térképen mi is találunk egy-két fehér foltot - nem szégyen az! Abban viszont bizonyosak lehetünk, hogy a mennyei Atya, aki tenyerén hordozza ezt a gyermekét is, úgy ismeri utunkat, mint a tenyerét! Bízzuk rá magunkat, kérjük vezetését, hogy eljussunk a célhoz! Ámen

---------------------------------
Elhangzott Lk 15, 4-7 alapján
**Ungvári Júlia Rebeka** keresztelése alkalmával
_2007. június 24-én_ az alsósági evangélikus templomban