Zsigmond Klaudia keresztelése
A keresztség: új élet kezdete
**Bevezetés:** Különleges nevű próféta ritkán idézett könyvéből olvastam fel egy nagyon közvetlen hangú, ünnepünkhöz illő gondolatsort. Örömünk van, ezért Zofóniás próféta szavai a szívünkből szólnak. A templomba is azért jöttetek, hogy örömötökben osztozzék az egész gyülekezet, és ezen a helyen - a hívők közösségében - Istennek adjatok hálát gyermeketekért: egészségéért, jókedvéért, fejlődéséért - egész életéért.
Örömünk azonban nem csupán e földi ajándék, az élet csodája fölött ragyog! Annak is örülünk, hogy ez a gyermek ma Isten oltalmát kapja meg egész életére, és ez megnyugvás az egész családnak, bátorítás a majdan elkövetkező próbatételek idején, reménység az olykor-olykor rajtunk erőt vevő kilátástalanságban, támasz a ránk törő válságos időszakokban.
Most itt az ideje annak, hogy végiggondoljuk, mi miatt is örülhetünk:
Veled van Istened
Sokan megkérdezték már tőlem: Ha azt valljuk, Isten teremtett bennünket, s az övéi vagyunk fogantatásunktól fogva, akkor mi a jelentősége a keresztségnek, amiről azt tartjuk, hogy általa leszünk Isten gyermekei? A választ - saját hitemen átszűrve - így tudnám megfogalmazni: Isten gyermekei vagyunk, s erről vallást teszünk Isten színe előtt, majd ígéretet teszünk arra, hogy erről fogunk tanúskodni előtte szavainkkal és cselekedeteinkkel. Ezt tesszük a keresztelés liturgiájában, ugyanakkor Isten is ígéretet tesz nekünk arra, hogy hűséges Atyaként vigyáz gyermekünkre, és megadja neki mindazt, amit egy atya - a Mennyei Atya - megadhat neki.
Ezzel a reménységgel indulhattok el azon az úton, amely e gyermek születésével nyílt meg számotokra. Tapasztalni fogjátok, mekkora erőt jelent az Ő jelenlétének biztos tudata akkor, amikor magatokra maradtok egy létfontosságú kérdés megválaszolásában, amikor egyedül kell döntenetek élet helyzetekben. Ez tehát örömünk első forrása. A másik így hangzik:
Erős az ÚR, hogy megsegítsen
A felolvasott ige nem egészen így hangzott a magyar fordításban, hanem felsorolásként: "erős és megsegít". A két kifejezés szoros összefüggése viszont vitathatatlan! Kitől is kérhetnénk segítséget? Csakis attól, akit erősnek, hatalmasnak tekintünk. Istent olyannak tartjuk, aki rendelkezik ezzel az emberfeletti tulajdonsággal. Hétköznapi kommunikációnk során is - szinte észrevétlenül - tanúságot is teszünk erről.
Látogatásom során szóba került otthonotok felújítása. Említettétek, hogy olyan vastag betonjárdát építettetek, hogy azt "az Isten sem tudja feltörni". Ebből a kiszólásból is nyilvánvaló, hogy mennyei Atyánknak nagy erőt tulajdonítunk. A keresztség eseménye erősítsen meg titeket ebben a tudatban! Ne veszítsétek el ezt a meggyőződéseteket akkor sem, ha megoldhatatlannak látszó probléma előtt kell megtorpannotok! Bízzatok abban a bizonyságtételben, ami így szól a próféta ajkáról: "Erős az ÚR, hogy megsegítsen."!
Igénk harmadik üzenete az eddigiek következményét világítja meg számunkra. Mivel Isten velünk van, és erős, hogy megsegítsen, megteheti azt is, amiről a próféta ezt mondja:
Megújít szeretetével
Négy kifejezés is hangsúlyozza (már-már túlzásnak is érezzük), hogy Isten örül azoknak, akik hozzá kiáltanak. "Boldog, örül, ujjong, és újra örül..." Ebben mutatkozik meg ugyanis az a szeretete, amiről annyit beszélnek a keresztyének templomokban és templomfalakon kívül. Ez az az életforma, amelyről meg lehet ismerni Krisztus követőit.
Ez a szeretet! Most nem az egymás iránt megfogalmazódó érzelmekről van szó. Nem is szerelmetek gyümölcséről, és a felé forduló gondoskodásotokról, hanem Isten szeretetéről. Ez egy olyan különleges fogalom, amelyre a bibliai görög nyelv külön szót használnak *(agapé)*. Egyszerűen fogalmazva ez a mindent odaáldozni képes, önzetlen, halálos szeretet, amely a saját érdeket alá tudja rendelni a szeretett személy érdekeinek. Minden szülő törekszik erre a szeretetre, de tökéletesen senki nem tudja megvalósítani - egyedül Krisztus. Szeretete abban mutatkozott meg, hogy vállalta bűneink következményét, elszenvedte helyettünk a büntetést, s végül a keresztfán lehelte ki a lelkét értünk.
Így újított meg bennünket Isten. Ennek a megújító kegyelemnek a részesévé válik mindaz, akinek a fejére a három csepp víz hullik: ez a víz lemossa bűneit és új életet ad neki. Ezért kereszteljük most meg ezt a gyermeket is.
**Befejezés:** Kedves Szülők, Keresztszülők! Új életet kezdetek most ti is ezzel a gyermekkel. A szülők azért, mert most tanulják a gyermeknevelés tudományát; a keresztszülők azért, mert most érzik át először azt a felelősséget, amelyről ma tanúságot tesznek a keresztelési kérdésekre adott feleleteikbe, és ezután fogják megtapasztalni ennek az ígéretnek a súlyát is, amikor a szülőkkel együtt gondoskodni fognak e gyermek hívő keresztyénné növekedéséről. Amikor az ember új lakásba költözik, rendbe teszi, olyannak alakítja ki, amilyennek szeretné látni még sokáig. Ez a gyermek most új lakásba költözik: Isten oltalmazó tenyerébe. Ezt a "lakást" maga az ÚR fogja berendezni olyannak, amilyennek látni szeretné még sokáig.
Ti pedig gondoskodjatok arról, hogy ez a lakás mindig tiszta és rendes legyen, lakozzék benne béke és szeretet! Nem vagytok egyedül ebben a küldetésben, hiszen maga Krisztus az, aki veletek van. Azzal a reménységgel indulhattok a gyermeknevelés útján, hogy az Ő vezetésével, az Ő szüntelen jelenlétében élhettek, és Isten ujjongva örül nektek. Élvezzétek ezt a szeretetet, éljetek belőle, és az Ő békéje őrizzen meg titeket most és mindörökké! Ámen
-----------------------------------
Elhangzott Alsóságon, 2006. július 23-án
Zof 3,17 alapján
|