1%

Bódás János

Megüresítem szívemet

Ha feldereng az égi csillag
hirdetni: itt az Újszülött
napkeleti három királlyal
majd én is útra készülök.

Az ajándékuk drága mirha,
illatos tömjén, dús arany,
én meg koldusként így megyek csak
szegényen, ajándéktalan.

Nincs kincsem, rangom, csak a bűnök
nagy garmadája lelkemen.
Kiszórom mindezt, hogy szívemben
minél több tiszta hely legyen,

mert jól tudom, hogy Betlehembe
ily koldus, mint én, így mehet:
az lesz legszentebb ajándék, ha
megüresítem szívemet.

-----------------------------------
Bár lehetnék...

Bár lehetnék fényes csillag
Betlehemi égen!
Mindenkinek mutatnám az
utat a sötétben.

Bár lehetnék kicsi jászol,
Puha szalmafekhely!
Átölelném az Úr Jézust
Mind a két kezemmel.

Bár lehetnélk, bár lehetnék
Tiszta szívű gyermek!
Kérlek téged, drága Jézus,
Bennem is szüless meg!

--------------------------
Karácsonyi vándor

Havas utcák során, karácsonyi éjen,
vándor keres szállást falvak egyikében.
Ablakokból hívón int a lámpák fénye,
karácsonyt ünnepel ma az Isten népe.
Otthonok ajtaján kopogtat csendesen,
de számára ajtót nem nyit meg senki sem.
Már a falu szélére érkezik a vándor,
megpihen a szeme az utolsó házon.

Ablakából a fény csak gyéren világol,
szegény család lakja, melegszívű, jámbor.
Alig, hogy kopogtat, már nyílik az ajtó,
térj be éji vándor! Most csak idebent jó.
Betér hát a házba és köszön kedvesen,
de kit rejt a köpeny, nem tudja senki sem.
Ám, ahogy hirtelen az a földre terül,
a vándort mennyei fény veszi körül!

Ez a fény tölti be a szerény kis szobát,
s a vándorban Jézust látja meg a család!
Tán egy percig tartott e csodás tünemény,
aztán a szem elől el is tűnt az a fény.

De hiszen Ő mondta, Ki csupa irgalom:
"Ímé, tiveletek vagyok minden napon!"
Láthatatlanul Ő ma is itt él bennünk,
azért lehet boldog Általa a lelkünk.