1%

Ím, jászlad mellett térdelek,
Ó, Jézus, üdvösségem.
Elhoztam minden kincsemet,
Mit ingyen adtál nékem:
A szívem, lelkem, életem,
Ó, fogadd tőlem kedvesen,
Ne szolgáljon, csak téged.

Te megeszülettél énnekem,
Még akkor nem is éltem,
Kiválasztottál engemet,
És földre jöttél értem.
Még meg sem alkotott kezed,
És Lelked már elvégezett
Az én üdvömre mindent.

A halál éje rámborult,
De virradt a te fényed,
És messze űzött éjt, borút
A béke, üdv és élet.
Most ragyog, éltet már a hit,
Ó, áldom szép sugáraid,
Én lelkem napja, Jézus!

De jászolágy a fekhelyed,
Te fényes égi Csillag?
Hisz más királyi gyermeket
Oly drága bölcső ringat.
Nem, széna hozzád nem való,
De bíbor, bársony volna jó,
Ha az ölelne lágyan!

Ám föld gyönyörűségei
Nem hívogatnak téged,
Eljöttél értem vérzeni,
Hogy vállalj terhet, vétket.
Te szenvedsz, Jézus, szívesen,
Hogy üdvöt adhass énnekem,
Nem tilthatom meg néked!

Gerhardt Pál
*(Evangélikus Énekeskönyv 161. sz. éneke)*